Mindennapjaim...agy nem minden napom de a legtöbb napom :D Szeretlek té ember, ki ide benézel :D (L)
Debrecen mellett lakok, de már nem sokáig hál' istennek :D Részben fáj a szívem ezért, mert elhagyom barátaim és családom, de részben örülök, mert ahova megyek ott is vannak barátaim és végre önálló életet kezdhetek...Remélem Tetszik a blog ;) Ha valami megragadta a figyelmed írj kommentet..na puszi (L)(K)
Képek :3
Friss topikok
aoi_san:
:3 bezony tezsvír....♥ már jobban is vagyok :) (L)...köszike :+ és sztem így lesz a jó cupp(L) (2010.05.09. 10:05)sayounara...
aoi_san:
:DDDD Immádoom a beled tesókám ^.^ majd kifizetem XD Ma meghívlak vmire ;) Megyünk a Gyöngybe? :D (2010.05.08. 08:49)Dikkk Ó XD
Frucie:
@Hentes Kárcsy: Rám nem fog rám cuppani.... vagyis nem hagyom magam :D Mert digó vok oszt kész xD (2010.04.16. 20:46)Főzött rántottát :D
Hentes Kárcsy:
Szia tesó!
A Poligamyhoz szólnék annyit, hogy az a bizonyos Lilla Csányi oldalán az én lennék. Sz... (2010.04.13. 17:43)Egy nap a sok közül : )
aoi_san:
:D énis pusszantalak tesókáám (L).(L)
Amúg meg pultos Tibi ugye tudod,h. 1ütt volt az iccával, és ... (2010.04.08. 21:28)Na már megint :D
No míg el nem felejtem. Lefordítottam úgy-ahogy a Gazette Wakaremichi c. számát...itt a klip, lentebb meg a szöveg.. na :3 szójj ha teccik. ;)
Ja 1 megjegyzés o.o itt még Yune vagy ki dobolt o.o szóval ne keresd Kait,mint ahogy én tettem XD
szöveeg:
Wakaremichi /Útelágazás/
Sokáig szerettelek, de itt az idő, hogy elváljunk,
Mindennapos volt a veszekedés. Mostmár ideje hogy egyedül éljek. Már nem fogok sírni. Az igazság az, hogy ez fáj és szúr,
De csak mert úgy teszel mintha erős lennél. Sajnálom. Hülye voltam, hogy azt gondoltam, hogy mindörökké tudunk mosolyogni. Ráadásul akkor, mikor sírni akartam. Gyorsan megértettem, mi a helyzet.
Nem a kíváncsiságot vesztettük el a másik iránt, mert még mindig fáj a másik összetört látványa.
Jobb ha azt mondjuk „ most menj, útjaink elválnak”
Viszlát, légy jó.
Én soha sem felejtelek el téged.
Most elbúcsúzunk, de még találkozunk.
Ez egy ígéret, a kisujjainkat összefonjuk.
Július 8. a harmadik évfordulónk. Azon töprengek, emlékszel e.
Mikor először találkoztunk...
Miközben szégyenedben lesütötted a szemed és sírtál...
Azok az élvezettel teli napok..
Ez a történet rövid, de annál boldogabb volt.
És mi is boldogok voltunk végig.
Gyorsan megértetted mi a helyzet.
Nem az érdeklődést vesztettük el a másik iránt, mert még mindig fáj a másik összetört látványa.
Jobb ha azt mondjuk „ most menj, útjaink elválnak”
Most elbúcsúzunk, de még találkozunk.
Ez egy ígéret, a kisujjainkat összefonjuk
Elgörbülnek az útjain, és én már nem fogom a kezed, akkor azt mondtad:
„csak még egy kicsit”
Egy nap jön egy másik ember, akivel újra nevetni tudunk, és nem fogunk hiányozni egymásnak...
Egy nap mikor képes leszel rá, kérlek, nevess...
(Ha megfordulok, látni fogod a könnyeimet, amik a hátamra folytak, mert előtted nem mertem őket szabadjára engedni. Soha nem foglak elfelejteni.
Nem változik semmi, ahogy az sem, hogy téged szeretlek)
Viszlát, még látjuk egymást, légy jó.
( Én, sosem felejtelek el)
A búcsú után, mond újra találkozni fogunk?
( Ez egy ígéret, a kisujjainkat összefonjuk.)
Te vagy, akit szeretlek, és gyönyörű emlékeket hagytál nekem.